A számítógép története, nem pedig a telefon és más, ma széles körben használt eszközök története, szükségszerűség, nem csak néhány konkrét feltaláló vagy tudós.

De nagyon sok ember, még névtelenek is, akik a nagyon régi eszközök, például az abakusz kifejlesztése óta hozzájárultak ennek a hihetetlen találmánynak a történetéhez.

A számítógép manapság az egyik leggyakrabban használt eszköz, és a történelem során is hosszú utat járt be, többféleképpen dolgoztak rajta, amíg el nem érte a mai teljesítményt. Változatos funkciókkal, a negyedik generációnak tekintett modellekben, amely lehetővé teszi, hogy különféle tevékenységeket végezzen egyetlen eszközön.

Napjainkra a különböző területekről érkező hallgatók és szakemberek számára nélkülözhetetlen anyaggá vált, hiszen erre az eszközre támaszkodnak a különféle szükséges tevékenységek elvégzésében.

Mivel valami gyorsan történik, lehetővé téve a hozzáférést a Internet és könnyedén futva több típusú alkalmazások és megkönnyíti az emberi életet.

Annak érdekében, hogy jobban megérthesse a számítógép történetét az egyszerű eszközök fejlődésétől egészen a mai specifikus berendezésekig, elkészítettük ezt a teljes anyagot, amely mindenről szól. Szeretnél mindent tudni erről a történetről? Szóval maradj velünk a végéig.

A számítógép háttere a történelemben:

Hogy a történet sokkal teljesebb legyen, beszéljünk konkrétan a történelem során előzményeiről, mivel figyelembe kell venni, hogy ez egy olyan eszköz, amely a programozási nyelv valódi módon. És ez az oka annak, hogy a történelem során minden olyan eszköz, amely programozási eszméket hoz, mint például a számítás, a számítógép előzménye.

Az egyik ilyen eszköz, amelyet a történelem számítástudományának fejlesztésében igazi úttörőnek tartanak, és amely elhozza névtelen alkotóit, az abakusz.

Az elsõ számításra kifejlesztett gépnek tekinthetõ, egy nagyon egyszerû, de akkoriban hatékony eszközzel, Kr.e. 5500-ból, amelyet a mezopotámiai népek építettek.

A történelem során számításokat lehetővé tevő gépek találmánya egyre nőtt, és valamivel később működött a csúszószabály, majd 1642-ben megjelent a történelem első mechanikus számológépe.

Pascal gépe, amelyet Bleise Pascal francia matematikus fejlesztett ki. Egy bizonyos pillanatig azonban a történelemben fogalma sem volt a funkcionális programozásról, csak a mechanika összpontosított a számításra.

1822-től ez az elképzelés megváltozott, ekkor jelent meg Charles Babbage egy, az elektronikus számítás forradalmasítását ígérő tudományos cikk.

Ez megerősítette egy olyan gép kifejlesztésének képességét, amely egyszerűbben trigonometriával és logaritmussal dolgoztatja a számításokat, és ezt Difference Machine-nek hívják.

Charles 1837-ben egy még fejlettebb gép ötletét indította el, amelyet már bemutattak, analitikai eszköznek nevezték, de amely akkoriban nem rendelkezett elegendő anyagi vagy technikai erőforrással a bemutatott modell kifejlesztéséhez.

Így elképzelései csak papíron voltak, de nagyban befolyásolta a következő gépeket, amelyek megelőzik a számítógépet.

Ettől kezdve sok kutató felhasználta az évek során megszerzett ötleteit és műszaki ismereteit arra, hogy a Charles által bemutatott rádiókoncepciók felhasználásával technikaibb gépmodelleket dolgozzon ki.

De a bináris számok ötletével kiegészítve egy nagyon régi programozási nyelvben, mondjuk Bush által 1931-ben, akkor egy gépen dolgozott.

Ettől az időponttól kezdve kezdtek kialakulni a premodern kor eszméi, ahol a hatékonyabb gépek egy intelligens nyelven keresztül teljes tevékenységeket tudtak kifejleszteni. Széles körben használták a második háborúban üzenetek elfogásának és küldésének módjaként.

A második világháború alatt kidolgozott projektek közül a legkiemelkedőbbek a Mark I, amelyet 1944-ben hozott létre az Egyesült Államok Harvard Egyeteme és az 1946-ban kifejlesztett Colossus, amelynek alkotója Alan Turing volt.

Számos más ember, tudósok, matematikusok, tudósok, többek között az intelligens gépek építésével foglalkozó szakemberek is hozzájárultak a történelemhez, hogy a mai számítógép olyan formátummal és funkcionalitással rendelkezzen, amit elérhet.

A modern kor előtti korszakból a számítástechnika modern korszakába lépve, ahol analóg komponensekkel rendelkező számítógépek találhatók, amelyeket négy generációra osztanak.

Első generáció:

A számítógépek első generációja 1946-tól 1959-ig nyúlik vissza Kolosszus, amelyet Alan Turing fejlesztett ki, és onnantól új formátumokat és alkalmazásokat vesz át más fejlesztők közreműködésével.

A korabeli számítógépek fő jellemzője az elektronikus szelepek használata volt, és még mindig nagyon nagy méretek, több rekeszre volt szükség a teljes berendezés kiosztásához.

Nagyon magas hőmérséklet elérése, amely néha a gép működését veszélyeztette, és kilométernyi vezetékkel a kívánt cél elérése érdekében.

Az ezeken a gépeken kifejlesztett programok mindegyike a gép saját nyelvén készült, így az akkori eszköz használatához speciális területi ismeretekre volt szükség. Valójában fejlesztőnek lenni, vagy valakinek, aki legalább tudta, hogyan működik a nyelv, a fő az akkori ENIAC gép volt.

Az ENIAC mozaikszó az Electrical Numerixal Integrator and Calculator rövidítése, amely a gépet integrált elektromos számozási rendszerként jelzi, amely képes volt automatikusan elvégezni a számításokat és a benne rejlő tevékenységeket.

Ennek a gépnek a fő evolúciója, amelyet 1946-ban fejlesztettek ki a korábbi gépekkel kapcsolatban, az volt a lehetőség, hogy parancsokat kérjenek anélkül, hogy az alkatrészeket kézzel kellett volna mozgatni.

A gépen lévő parancsok a számítógép vezérlőpultjába beillesztett adatbeviteleken keresztül kerültek kialakításra, amelyek a kívánt tevékenységgel válaszoltak, így a korábbi gépekhez képest, standard konfigurációkban könnyebben elérhetővé tették a műveleteket.

Mint korábban említettük, az akkori gépek nagyon nagyok voltak, és több helyiséget kellett kiosztani, ahol pl. ENIAC egy épület teljes emeletének teljes fesztávolságára volt szükség.

És ha ezt szétválasztanák szobákra, akkor végül mindegyiket kitöltené, a nagyon nagy vászon körülbelül 25 méter hosszú és majdnem 6 méter magas, súlya pedig 30 tonna.

Második generáció:

Az első generációról továbblépve elérkeztünk a második generációhoz, amely 1959 és 1964 között zajlott. Az ebből a generációból az előző generációba tartó fő evolúció azt mutatta, hogy többé nem kell elektronikus szelepeket használni, amelyeket most tranzisztorokra cseréltek. , csökkenti a gép hardver méretét.

A gép áramköreit is továbbfejlesztették, a nyomtatott áramkörök technológiájának kidolgozása után már nem kellett bonyolult helyiségeket kiosztani pusztán a gépből származó, szétszórt vezetékek elhelyezéséhez. A második generáció legfontosabb számítógépei az IBM 7030 és a PDP-8.

O IBM 7030, amelyet a találmányt elnevező cég fejlesztett ki, mérete az első generáció csúcspontjához képest nagyon kicsi volt, és egyetlen közös helyiségben is elfért.

És ezért kezdték el használni a nagyvállalatok, amelyek akkoriban körülbelül 13 millió dollárba kerültek, és fő kapacitása volt, hogy sokkal gyorsabban végezzen számításokat, és másodpercenként akár egymillió műveletet is képes végrehajtani.

Abban az időben számos programozási nyelvet fejlesztettek ki, amelyeket kifejezetten az akkori gépekben használtak, amelyek lehetővé tették a számítógépek karcsúbb munkanyelvét. Így lehetővé válik a szoftver fejlesztése, mint nagyobb lehetőség abban az időben.

A második generáció másik csúcspontja a PDP-8, mini számítógépnek számít, az egyik legismertebb a generáció számára, amely az előző modell egyszerűsített formáját hozza magával, és ezért több száz millió dollárral olcsóbb. De még mindig jó helyet foglal el, ahol telepítve van, annak ellenére, hogy kisebb, mint elődje, és a legalapvetőbb beállításokat tartalmazza.

Harmadik generáció:

A számítógépek harmadik generációja 1964 és 1970 között fejlődött ki, és akkoriban integrált áramköröket szállító gépek modelljeként ismerték el.

A negyedik generációt megelőző technológiáról lévén szó, a jelenlegieket, ahol ugyanaz a kártya több olyan áramkört tárol, amelyek integráltan kommunikálnak a különböző hardverekkel.

Ezeknek a gépeknek a sebessége megnőtt annak a lehetőségnek köszönhetően, hogy áramköreik teljességéhez képest nagyobb funkcionalitással, sőt alacsonyabb áron is bemutatkoztak.

Így sokkal vonzóbbá válik a piac számára, mivel a generáció fő példája a IBM 360/91, amely akkoriban igazi lázba lépett, felforrósította a piacot, megjelenése, 1967 óta.

A modell által kínált fő lehetőségek között szerepelt a modern eszközök, például lemezek, sőt tárolószalagok be- és kimenete, és lehetőség nyílt a képernyőn megjelenő eredmények papírra történő kinyomtatására, ami garantálja a kiváló funkcionalitást.

Negyedik generáció:

A számítógépek negyedik generációja, amely 1970-től napjainkig terjed, nagy fejlődést hoz az előd generációhoz képest. Változatos funkciókkal és különböző gépek használatának lehetőségével, kontextusokkal, amelyek lehetővé teszik az állandó fejlődést és a nagy piaci versenyképességet.

A harmadik generációtól eltérően a szoftverek fontosabbakká váltak, mint a gép hardvere, és számos cég még mindig közvetlenül fektet be ezeken az eszközökön belüli programozásba, így a mindennapi életben különböző kontextusokban még hatékonyabbá válik a funkcionalitásuk.

Az ebben a generációban kifejlesztett berendezések fő jele a mikroprocesszorok megjelenése és a személyi számítógépek használatának lehetősége volt. Ami nagymértékben csökkentette ezeknek a daraboknak a méretét, így még megfizethetőbbé vált, és bárki, aki rendelkezik ennyi összeggel, befektethetett egy vásárlásba.

Az akkoriban kifejlesztett fő gépek között vannak olyan nagy nevek, amelyek jelenleg is a számítástechnika területén, a gépgyártásban dolgoznak, mint az Apple és a Microsoft.

Felelős a forradalmi számítógépes modellekért, de még mindig előtte járnak más modellek és cégek, akik ötleteikkel segíteni fognak ebben a fejlesztésben.

Az akkori modellek között olyan sikeresek voltak a Altaïr 8800, amely 1975-ben indult, intenzíven forradalmasítva a számítógépek világát.

Az asztali mikroszámítógépek téglalap alakú formátumban, sokkal gyorsabb processzorral, az Intel 8080-asával. Akkoriban Bill Gates nagyon érdeklődött a gép iránt, saját nyelvét Altair Basic néven tette ismertté.

Még az Altair által 1975-ben kínált lehetőségek ellenére is, ezekből a gépekből még mindig hiányzott az egyszerűsített nyelv és funkciók, amelyek lehetővé tennék egy hétköznapi ember számára az ilyen berendezések használatát.

Ez egy hipotézis Steve Jobs, az Apple alapítója által, aki akkoriban fejlesztette ki az Apple I-t, 1976-ban, amelyet a történelemben az első személyi számítógépként tartottak számon, grafikus monitorral, amely megjeleníti a PC-n zajló eseményeket.

Ennek a modellnek a piacon elért nagy sikere miatt Steve Jobs piacra dobott egy második modellt, az Apple II néven ismert gépet, amely megelőzte az 1893-ban készült Lisa és az 1984-ben megalkotott Macintosh modellt, mindkét modell a egér, mappák, menük és még a híres asztali számítógép is.

Következtetés:

A számítógép története tehát nem állt meg a fejlődésben, és onnantól kezdve megjelentek a különféle hardverek, szoftverek, programozási modellek, erősebb processzorok, többek között olyan funkciók, amelyek lehetőséget adnak a gépeknek különféle tevékenységek használatára, nagyobb teljesítményre, nagyobb tárolókapacitásra, pl. a funkciók egyéb sokfélesége.

Elérkezve a ma ismert modellekhez, lezárva a forradalmakat a legfunkcionálisabb notebookokkal és mobiltelefonokkal, amelyek komplett eszközöket biztosítanak a kézben.

Nos, mára ennyi. Reméljük, hogy élvezte, hogy megismerte ezt a történetet, annak alakulását és minden generációját. Itt álljunk meg, nagy ölelés és siker?